A duális képzésben részt vevő gazdálkodókat érintő legfontosabb jogszabályi változások

2021.08.25.

A nyár folyamán a szakképzésre, duális gyakorlati képzésre vonatkozóan több jogszabályi módosítás is történt, erről közlünk most  egy összefoglaló tájékoztatót.

 

Egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény

A Magyar Közlöny 2021.06.09-i 106. számában jelent meg az Egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény, amely a duális képzéshez kapcsolódóan is fontos változásokat tartalmaz a szociális hozzájárulási adót érintően.

 

1.    Fontos és kedvező változás, ami már 2021. június 10-től érvényes szabály, hogy nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a szakképzési munkaszerződés, illetve a tanulószerződéssel rendelkező tanulók után.

 

2.    A változások alapvetően csak 2022. július 1-től lépnek majd érvénybe, amikor is az adókedvezményre vonatkozó szabályozás teljes egészében átkerül majd az Szkt-ből a Szocho tv-be. A módosítás a szakképzési hozzájárulás kivezetésével a továbbiakban a szociális hozzájárulási adóból biztosítja a korábban a szakképzési hozzájárulás kapcsán a bruttó kötelezettség tekintetében érvényesíthető kedvezmények igénybevételét a szakképzési munkaszerződést, illetve hallgatói munkaszerződést munkáltatóként megkötők számára. A fizetendő szociális hozzájárulási adót meghaladó, illetve a szociális hozzájárulás adófizetésre törvény alapján nem kötelesek az adókedvezményt visszaigénylés keretében érvényesíthetik. A rendelkezés 2022. július 1-jétől lép hatályba.

 

3.    A módosítások orvosolják azt a problémát is kifutó jelleggel, hogy az új szakképzési szabályozások nem rendelkeztek az összefüggő nyári gyakorlat költségeiről. 2021.július 1-től kezdődően a kifutó OKJ szerinti szakképesítések és a szakgimnáziumok összefüggő nyári gyakorlatának biztosítására kötött Együttműködési megállapodásokra vonatkozóan is érvényesíthetőek a szakképzési hozzájárulási kedvezmények.

Az együttműködési megállapodással érintett tanulók esetében, a duális képzőhely a bruttó kötelezettségét csökkentheti a 107. § (2) bekezdés szerinti mérték 70 százalékával. A kedvezmény igénybevételénél az adóév olyan munkanapjait kell figyelembe venni, amelyeknél átlagában a gyakorlattal lefedett időszak eléri a napi hét órát, és az alkalmazandó súlyszorzó mértéke 1,0. Ez alapján az együttműködési megállapodások alapján igénybe vehető adókedvezmény napi mértéke: (1.200.000 Ft*1)/254=4.724Ft*0,7= 3.307 Ft/nap. A rendelkezés 2021. július 1-jével lépett hatályba.

 

 

2021. évi LXXXIII. törvény Egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról

A Magyar Közlöny 2021. évi 119. számában A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása, míg a 2021. évi 123. számában A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Kormányrendelet módosítása jelent meg. A jogszabályok a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan az alábbi legfontosabb változásokat tartalmazzák:

 

1.     Az EVA, KIVA alanyokra is vonatkozik a tanulók gyakorlati képzésére igénybe vehető adókedvezmény

Hatályát veszti a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2021. évi CXLVII. törvény 9.§ 1. bekezdés d) pontja és a 21.§ 2. bekezdés b) és c) pontja. 
A fizetendő szociális hozzájárulási adót meghaladó, illetve a szociális hozzájárulás adófizetésre törvény alapján nem köteles adóalanyok (EVA, KIVA adóalanyok) az adókedvezményt visszaigénylés keretében érvényesíthetik.

 

2.    Rövidített szakképzési munkaszerződés kötés lehetősége

Lehetőség nyílik rövidített szakképzési munkaszerződés megkötésére, az összefüggő szakmai gyakorlatok vállalatoknál történő megszervezése, ill. a kevésbé gyakorlatigényes szakmák esetén a gyakorlatok tömbösített, külső helyszínen történő lebonyolítása érdekében évente egy alkalommal, legalább 4 és legfeljebb 12 hét egybefüggő időszakra. Ezen túlmenően, a szakképzési munkaszerződések rugalmas megkötése lehetőségeire tekintettel módosításra kerülnek a szakképzési munkaszerződéssel rendelkezők tanulmányi szüneteire, munka és pihenőidőire vonatkozó rendelkezések, hogy megfelelően igazodjanak a duális képzés körülményeihez. A nem teljes idős szakképzési munkaszerződések esetén a tanulót, illetve képzésben részt vevő személyt megillető szabadságot, és munkabért időarányosan kell megállapítani

 

3.    Pontosításra került a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek és a kötelezettség alól mentesülők köre
 
 

4.    A végzősök sikeres szakmai vizsgája után a gyakorlati képzést végző vállalkozás sikerdíjra jogosult

A bruttó kötelezettség csökkenthető a megkötött és legalább hathónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel az igénybe vett adókedvezmény húsz százalékának megfelelő összeggel, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tett (sikerdíj). A kedvezmény a 2021. január 1-től érvényesíthető összegek húsz százaléka, ami az elszámoló bevallásban adó-visszaigénylés keretében érvényesíthető, a 2108-as bevallás 35. sorába írható be. 

 

5.    A felnőttek szakmai oktatásában a különbség lesz a saját munkavállalóra és nem saját munkavállalóra igénybe vehető adókedvezmény mértékében

2021. július 1-e után kötött szakképzési munkaszerződések esetében hatályos a felnőttek szakmai képzésére vonatkozóan az a szabály, hogy különbség van saját munkavállaló és a nem saját munkavállaló gyakorlati képzésére vonatkozó kedvezmények mértékében. A saját munkavállaló képzésével járó költségeire 100% adótámogatás jár, míg a nem saját munkavállaló esetében az adófizetési kötelezettség a visszaigényelhető összegnek csak az 50%-ával csökkenthető. A bruttó kötelezettség ötven százalékkal csökkenthető, ha a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy. Emellett a képzésben részt vevő személy, illetve tanuló munkabérét és szabadságát a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan kell csökkenteni. A rendelkezés 2021. szeptember 1-től lépett hatályba. 

 

6.    Meghatározza a jogszabály a bruttó kötelezettség csökkentése tekintetében, hogy a tanuló, ill. képzésben részt vevő személy azon munkanapjai után, amelyen munkabérre nem jogosult, nem érvényesíthető a csökkentés.

Ilyen napnak minősül pl. a táppénz, az igazolatlanul mulasztott nap, a tanulói jogviszony szüneteltetésének időszaka. A bruttó kötelezettség csökkenthető a szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás, illetve a szakiskolával tanulói jogviszonyban álló tanulónként a nevelés-oktatás arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és – a szakképző intézményben, illetve a szakiskolában teljesített oktatási nap és az olyan munkanap kivételével, amire tekintettel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő munkabérre nem jogosult – az adó év munkanapjai számának szorzataként. Tehát a nem elszámolható napok száma áll az oktatási napok számából és az olyan munkanapok számából, melyre munkabérre nem jogosult.

 

7.    Bővül a duális képzőhely által köthető szakképzési munkaszerződések száma

A képző vállalkozások legfeljebb 12 tanulóval (képzésben részt vevő személlyel), vagy ezt meghaladóan legfeljebb a szakképzési munkaszerződés megkötésének évét megelőző év átlagos statisztikai állományi létszám 30%-ig köthetnek szakképzési munkaszerződést (eddigi max 20 % helyett).

 

Az új szakképzési rendszer átfogó ismertetéséről az alábbi kiadványban tájékozódhatnak teljes részletességgel: Kézikönyv a szakképzési jogszabályok alkalmazásához

 

A szakképzési munkaszerződés minta a HKIK honlapjáról itt tölthető le!