Heves Megye TOP 50

2019.11.27.

Idén 12. alkalommal került sor az előző év gazdasági teljesítményét részletesen elemző, a legkiemelkedőbb megyei vállalkozásokat bemutató üzleti kiadvány, a TOP 50 Heves Megye premierjére az érintett vállalkozók részvételével. 

 

November 26-án a kamara egri székháza adott otthont a 2019-es Heves megyei TOP 50 kiadvány szakmai bemutatójára, mely a NAV Heves Megyei Adó- és Vámigazgatósága, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, és a Heves Megyei Hírlap közös gondozása. 

 

 

A programon a résztvevőket köszöntötte Mirkóczki Ádám Eger MJV polgármestere. Beszédében bátorságra és fejlődésre buzdította a megye vállalkozásait. Kiemelte, hogy a vállalkozások javaslataikkal együttműködési lehetőségekkel keressék Eger MJV Polgármesteri Hivatalát, segítve ezzel a döntéshozókat a helyi igényekre épülő szabályzó környezet megteremtésében. 

Lukács Györgyöt a NAV Heves Megyei Adó- és Vámigazgatóságának igazgatója Gazdasági helyzetkép, a versenyképesség javításának lehetőségei Heves megyében címmel tartott előadást. Az előadás kivonata lentebb olvasható. 

Kühne Gábor a Heves Megyei Hírlap főszerkesztője a újság támogatásáról biztosította a vállalkozásokat beszédében. 

A HKIK elnöke dr. Bánhidy Péter megköszönte a vállalkozások 2019 –ben végzett munkáját, kiemelte, hogy az elmúlt 10 évben Heves megye gazdasága folyamatosan erősödött köszönhetően a feldolgozóipar, építőipar és kereskedelemi és energetikai szektor dinamikus fejlődésének. A jelenlegi lassuló világgazdasági folyamatok stabilabb állapotban érzékelhetőek, így bízhatunk abban, hogy hatásai kevésbé fogja érzékenyen érinteni a gazdaságot a 10 évvel ezelőtti világgazdasági folyamtokhoz képest. 

 

 
A Heves Megyei TOP 50 kiadvány hamarosan letölthető lesz a www.hkik.hu honlapról. 

 

 

Heves megye gazdasági helyzete

 

Területe alapján a megyék sorában a 16. helyen, lakónépessége alapján a 12. helyen áll. A 2018. év végi statisztikák szerint az ötvenezer feletti lélekszámú megyeszékhely, Eger mellett 10 városban, 5 nagyközségben és 105 községben él a megye 295,8 ezer lakosa. Az itt élők közel fele (47 százaléka) városlakó. A megye lakóinak száma évről-évre fogy, 2018-ban 0,4 százalékkal, 1 135 fővel lettek kevesebben. Így megyénkben a lakosság számának csökkenése a 0,2 százalékos országos átlag duplája volt, de még így is jóval alacsonyabb, mint a bázis évben, amikor 0,8 százalékos mértékű volt a népesség csökkenés. 

 

Heves megye települései hat közigazgatási egységbe, járásba tartoznak, melyek területi, földrajzi adottságaikat illetően is eltérőek, s ezek hozzájárulnak a gazdasági különbözőségekhez is.

 

 

 

A megye gazdasági teljesítményét jól jellemzi, hogy az országos ipari termelés értékéből évek óta növekvő arányban részesedik. A megyében 2018-ban előállított ipari termelési érték – a bázis évi 9,9 százalékos emelkedést túlszárnyalva, 2018-ban +11,5 százalékkal emelkedett. Ez a pozitív trend az országoshoz nagyon hasonló módon, alacsonyabb meredekséggel folytatódott (bázis 7,3 százalék, 2018-ban 8,8 százalék). 

 

A KSH utolsó ismert adatai szerint Heves megye 3 százalékos lakossági és a foglalkoztatott munkaerő 2,9 százalékos (bázisév 2,8 százalék) részarányával 2018-ban 1 459 milliárd forint ipari termelési értéket állított elő, ami a megyei arány feletti teljesítményét mutatja, hiszen ez az országos érték 4,6 százaléka. 

 

A megye gyorsuló gazdasági fejlődését, a megye tőkefelszívó képességének javulását tükrözi a beruházások volumen indexe, amely az elmúlt évek során sokszor magasabb, vagy lényegében azonos szintű volt az országos adatokhoz viszonyítva. 2018-ban Heves megyében az elért 301 milliárd forint beruházási teljesítményérték 4,4 százalékát teszi ki az országosnak. 

 

A megye gazdasági teljesítménye alapvetően a társasági adó hatálya alá tartozó társaságok, az egyéni vállalkozók és a különböző egyszerűsített adózási (eva, kata) módot választó vállalkozók tevékenységén alapul. Ezen belül a társas vállalkozások szerepe meghatározó, az elért árbevétel legnagyobb – évről–évre növekvő – hányadát, 2018-ban már több mint 95 százalékát adták. A megye gazdasági teljesítményének alakulásában jelentős szerepet játszik egy meglehetősen szűk adózói kör, mely az összes árbevétel közel 70 százalékát, a kivitel közel 90 százalékát, a belföldi eladások mintegy harmadát bonyolította, de a megtermelt hozzáadott érték több mint hatoda is hozzájuk köthető. 

 

A társaságok által előállított új érték, a hozzáadott érték is kedvezően alakult. 2012-ig rendre 13, illetve 8,2 százalékkal növekedett, azonban 2012-ben az enyhe megtorpanásnak köszönhetően ismét alulmúlta a 2007. évi szintet. Ám ezután, a 2013-tól újabb jelentős, töretlen növekedési ciklus indult el, ez zajlott 2017-ig, 2017-ben újra megtorpanni látszott a trend, majd 2018-ban (+13,1 százalék) ismét meghaladja az előző években tapasztalható közel 10 százalékos növekedési ütemet. A hozzáadott érték összege 2018-ban több mint 398 milliárd forint volt, ami a válság előtti teljesítmény 164,5 százaléka.

 


 

Heves megyében a társas vállalkozások átlagos állományi létszáma a 2009. évi többezres csökkenés után folyamatosan – 2010-ben csak minimálisan, 2011-ben azonban már valamivel erőteljesebben, 6,3 százalékkal – gyarapodott, ezt követően 2012-ben és 2013-ban viszont 3-3,5 százalékkal, közel 45,1 ezer főre fogyatkozott. Ez a tendencia 2014-2016 években emelkedésbe fordult át, amely 2018-ban 99,4 százalékkal bázis szinten maradt. Az átlagos állományi létszám így a 2009-2019 időszak növekményével együtt is mintegy 7,7 százalékkal marad el a válság kirobbanását megelőző 2007. évi értéktől. Igaz, ezen idő alatt a minimálbér és a szakmai minimálbér megduplázódott.

Országos szinten a bázisévhez viszonyítva szintén a megyeivel közel azonos trend alapján zajlott a foglalkoztatottak számának változása.

A társaságok alkalmazottainak átlagbére az elmúlt évben és idén is az inflációt jóval meghaladó ütemben, 2018-ban összesen mintegy 6,8 százalékkal, 3 546 ezer forintra növekedett. Az átlagbér Heves megyei növekedése kissé elmarad az országos átlagtól, a fajlagos megyei érték a hazai átlagnak 100,6 százaléka, tehát az országos és a megyei bérviszonyok közötti relatív különbség lassan eltűnni látszik az elmúlt időszakban.

 

 

 

A megye nagyságrendjét, súlyát szerepének változását jól tükrözi az országos teljesítménymutatókból való részesedése, mely 2018-ban kismértékben javult az elmúlt évekhez képest, 1,2 és 3,7 százalék között alakult. 

 

(Az elemzések firrása: NAV)