A kisadózó vállalkozások (KATA) új adótörvénye – 2022. augusztus 1.

2022.07.19.

Megjelent a Magyar Közlöny 118. számában a 2022. évi XIII. számú törvény a kisadózó vállalkozók tételes adójáról, amely új alapokra helyezi a kisadózó vállalkozások adózási szabályait. Az új szabályok alkalmazásának határideje nagyon hamar itt lesz, ezért a kisadózó vállalkozóknak is és megbízóinak is át kell gondolni a teendőket. Leginkább a szeptember 1-jei váltásra és az augusztusi teendőkre kell nagyon koncentrálni. 

 

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Sándorné Új Éva okleveles adószakértő közreműködésével egy praktikus segédletet állított össze, mely segítséget nyújt a vállalkozások részére a megfelelő adózási forma megválasztásához.

 

 

A kisadózó vállalkozások adózásának új szabályrendszere 

A 2022. augusztus 1. és 2022. szeptember 1-jétől hatályos változások

 

 

 

1. A szabályozás változása

A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályait jelenleg a 2012. évi CXLVII. törvény tartalmazza. A parlament 2022. július 12-én elfogadta a T/583. számú törvényjavaslatot, amely új alapokra helyezi a kisadózó vállalkozások adózási szabályait. 

 

A 2012. évi CXLVII. törvény II. fejezete tartalmazza a kisadózó vállalkozásokra vonatkozó szabályozást. Ez a jogszabályi rész 2022. augusztus 31-ével hatályon kívül kerül. 2022. szeptember 1-jétől, a kisadózó vállalkozások új szabályrendszerét a 2022. évi XIII. törvény (az új Kata törvény) tartalmazza.

 

Az új szabályok alkalmazásának határideje nagyon hamar itt lesz, ezért a kisadózó vállalkozóknak is és megbízóinak is kell gondolni a teendőket.

 

Az új törvény hatályba léptetése két időpontban történik. 
    2022. augusztus 1-jétől hatályba lép a kisadózás választásának új feltételrendszere.
    2022. szeptember 1-jétől pedig az új törvény többi szabályrendszere lép életbe.

 

Leginkább a szeptember 1-jei váltásra és az augusztusi teendőkre kell nagyon koncentrálni. 

 

2. A tételes adózás választásának új feltételei

2.1. A jelenlegi személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó vállalkozók kata választása

Jelenleg sok egyéni vállalkozó tartozik a személyi jövedelemadó hatálya alá. A különadómentes bevételi korlát megemelése csábító és adózási szempontból lehet számukra. 

 

Az új törvény szerinti adóalanyiság választásának bejelentésére vonatkozó nyilatkozat 2022. augusztus 1-jétől tehető meg. A NAV a nyomtatványt augusztus 15-éig a honlapján közzéteszi.
A 2022. szeptember 25-éig megtett nyilatkozat alapján az adóalanyiság 2022. szeptember 1-jétől jön létre. 

 

Későbbiekben a már működő egyéni vállalkozó kisadózói adóalanyisága a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A kezdő egyéni vállalkozó pedig amennyiben azonnal bejelenti a kata választását, úgy már a vállalkozás kezdésének első napjától kisadózónak minősül.

 

2.2. A tételes adózást választható egyéni vállalkozók köre

2022. szeptember 1-jétől csak a főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják a kisadózó vállalkozások tételes adóját. Az egyéni vállalkozó kategóriájával óvatosan kell bánni. Jelenleg azok az egyéni vállalkozók lehetnek katásak, akik az Evectv. szerinti egyéni vállalkozók vagy az Szja törvény egyéni vállalkozóként kezeli őket. 

2022. szeptember 1-jétől kizárólag az Evectv. szerinti egyéni vállalkozó választhatja a tételes adót. Az Szja tv. szerint egyéni vállalkozóként kezelt személyek már nem (pl. állatorvos).

2022. szeptember 1-jétől kisadózó vállalkozó kizárólag olyan egyéni vállalkozó lehet, aki: 

  • ­főfoglalkozásúnak minősül 
  • kizárólag a lakosság részére értékesíti a terméket vagy kizárólag a lakosság részére nyújt szolgáltatásokat 
  • tevékenységi körében nem szerepel az ingatlan bérbeadás.

Aki „mellékállásban” végzi a tevékenységét, az kiesik a tételes adó alól. A társas vállalkozások is kiesnek a kata alól.

 

2.3. A végezhető és a tiltott tevékenység

A 2022. évi XIII. törvény (az új Kata törvény) a kisadózó vállalkozások által végezhető tevékenységek tekintetében nem tartalmaz felsorolást. Egy kivételével bármilyen tevékenység folytatható (pl. vízvezetékszerelés, gázszerelés, cipőjavítás, kiskereskedelmi tevékenység, termékgyártás, autószerelés, kertészkedés stb.). 

Egyetlen tevékenység tiltott, mégpedig az ingatlan bérbeadás. Az ingatlan bérbeadás a 90 napon túli bérbeadási tevékenységet jelenti. Ez most sem és a jövőben sem folytatható kisadózó vállalkozóként (pl. nem adhat bérbe lakást, műhelyt, raktárt 90 naptól hosszabb időre).

A bérbeadás nem azonos a szálláshelyszolgáltatással. Szálláshelyszolgáltatást kisadózó vállalkozó is folytathat (pl. bérbe adja a nyaralót egy-két hétre vagy pár napra turistáknak).

A tevékenységre vonatkozó szabályrendszer tehát nem változik.

 

2.4. Az ügyfélkörre vonatkozó szabályok

Nagyon drasztikus követelmény, a katát választó egyéni vállalkozók kizárólag természetes személyek részére értékesíthetnek és nyújthatnak szolgáltatásokat. 

 

  Azonnal megszűnik a tételes adózás abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó olyan számlát állít ki, amelynek vevője az Art. szerint kifizetőnek, vagy külföldi  kifizetőnek minősül, vagyis, ha nem természetes személy nevére szól a számla.

Kifizetőnek minősül az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat. Ebből az következik, hogy megszűnik a kisadózási lehetőség, ha a vállalkozó az alábbiak részére állít ki számlát:

  •     másik egyéni vállalkozó (alvállalkozóknál gond lehet)
  • ­    belföldi vagy külföldi társas vállalkozás (Bt., Kft., Kkt, Rt.),
  • ­    önkormányzat,
  • ­    költségvetési szerv (pl. iskola, minisztérium, szociális otthon stb.),
  • ­    külföldi kifizető.

 

2.6. Bejelentési kötelezettség

A törvényjavaslat 15 napos határidővel bejelentési kötelezettséget ír elő az alábbi esetekben:
•    az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerez. Ez a tevékenység a tételes adózás alóli kizáró okként szerepel a jelenleg hatályos törvényben is.
•    a kisadózó vállalkozó az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) bevételt szerez, kivéve, ha a bevétel a TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származik, vagy az a fizetési számláján jóváírt kamat.

Bármelyik bekövetkezik a vállalkozó kiesik a tételes adó alól.

 

2.7. A számlázás problémái (veszélyei)

Sok olyan helyzet állhat elő, amikor a számlázáskor derül ki, hogy a magánszemély munkáltatója, megbízója nevére kéri a számlát. Ez egy igen veszélyes helyzet, hiszen a vállalkozó elvégezte a tevékenységet, jár az ellenérték, de utólag derül ki, hogy nem természetes személy a vevő/megrendelő. Ilyenkor gond van, mert, ha egyetlen számlát kiállít (már pedig ki kell állítani a vevő kérésére) akkor kiesik a kisadózói körből.

Nézzünk egy-két esetet:

  • ­    szálláshelyszolgáltatás 5 napról szól és kiköltözéskor a magánszemély munkáltatója nevére kéri a számlát (a számlázást megtagadni nem lehet). 
  • ­    magánszemély autóját javítja a mester, majd utólag kiderül, hogy pl. Kft. nevére szóló számlát kér a magánszemély, mert az autó céges tulajdon vagy cégnek lett bérbe adva, 
  • ­    filmforgatásra, vagy minisztériumba hívják a fodrászt és számlát kérnek a kifizető nevére (nem magánszemély nevére),
  • ­    villanyszerű kicseréli a zárlatos kapcsolót, majd a munka elvégzése után kiderül, hogy céges ingatlanban végzett javítási munkálatokat és cég nevére szóló számlát kérnek,
  • ­    magánszemély foglalkozás egyészségügyi vizsgálaton vesz részt és a munkáltatója nevére számlát kér a kisadózó orvostól,
  • ­    kiskereskedő kávét, tejes, aprósüteményt értékesít és a vevő a munkáltató nevére szóló számát kér a pénztárnál,
  • ­    óraadó vagy vizsgáztató tanár egyetem, felnőttképző intézmény, iparkamara, vizsgaközpont stb. nevére állít ki számlát.

 

Az esetek még tovább folytathatóak, azonban elég egyértelmű, hogy a számlázás milyen adókockázatot rejt. A felsorolt és a hasonló esetekben két veszélyhelyzet rajzolódik:
­    kifizető (cég, intézmény stb.) nevére kiállított számla esetén a vállalkozó kiesik a tételes adózás lehetőségéből,
­    nem állít ki számlát és egy NAV felé történő bejelentés vagy NAV ellenőrzés esetén komoly bírságot kap, továbbá igy is kiesik a tételes adó alól.
­    harmadik lehetőségként felmerülhet, hogy előzetes tájékoztatásként egy jól látható táblára kiírják azt a vevői tájékoztatást, hogy számlát csak természetes személy nevére tudunk kiállítani. A „házhoz” járó vállalkozók (pl. villanyszerelő) pedig előre kérdezze meg, hogy kinek a nevére fog szólni a számla. Ebben az esetben még módjában áll a munkától elállni.

Kivétel a taxiszolgáltatás. A taxisok nyugodtan állítsák ki a számlát bárkinek a nevére. Ők emiatt nem esnek ki a kisadózásból. Pl. egy magánszemély taxit hív és cég nevére szóló számlát kér, akkor az nyugodtan kiállítható. A taxis továbbra is kisadózó marad.

Kivételt képez a fizetési számlán jóváírt kamat. Felhívnám a figyelmet, hogy a pénzforgalmi számla is fizetési számlának minősül. Ez azért fontos, mert a bank és más hitelintézet is kifizetőnek minősül.

 

2.8. Az alvállalkozók

Az alvállalkozó valamely vállalkozó vagy vállalkozás megbízása alapján folytat tevékenységet. Az új szabályok alapján ezek a vállalkozók kiesnek a tételes adó alól.
Amennyiben a végső vevő természetes személy, akkor meggondolandó, hogy ne alvállalkozóként, hanem társvállalkozóként tevékenykedjen és közvetlenül természetes személy nevére állítsa ki a számlát. 

Tegyük fel, hogy egy építőipari vállalkozó elvállalja egy családi ház építését (fővállalkozó) és a vízvezetékszerelő, a villanyszerelő, a burkoló stb. alvállalkozóként működik közre. Ebben az esetben az alvállalkozó nem lehet kisadózó. Az összedolgozó vállalkozóknak érdemes külön-külön szerződniük.

 

3. A tételes adó alatt maradottak és a tételes adót választók adófizetési kötelezettsége

3.1. A tételes adó

Az új Kata törvény alapján a tételes adó mértéke 2022. szeptember 1-jétől egységesen 50 ezer forint/hó, amelyet az adóalanyiság fennállásának minden megkezdett naptári hónapjára meg kell fizetni. 

Az elfogadott törvény magasabb összegű fizetési kötelezettség választását nem tartalmazza. Jelenleg a magasabb ellátási alapért cserébe havi 75 000 forint is fizethető. Ez a lehetőség megszűnik. A tételes adót a kisadózó a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni.

 

3.2. A 40 %-os különadó

A törvényjavaslat szerint a 40 százalék különadó csak abban az esetben jelenik meg, csak akkor kell a kisadózónak megfizetnie, ha bevételével (amit meg is kapott, nem amit kiszámlázott) átlépi az időarányos bevételi korlátot.

Amennyiben a kisadózó vállalkozó az adóév minden egyes hónapjában megfizette a tételes adót, akkor a 40 százalék különadó fizetése nélkül 18 millió forint bevételre tehet szert. Ez a 2022. adóévre alkalmazandó. Azokra vállalkozókra is vonatkozik, akik majd most választják a katát és azokra is, akik a kata alatt maradnak.

Abban az esetben, ha nincs minden hónapra tételesadó fizetési kötelezettség, akkor a különadó alól mentes bevételi korlát az alábbiak alapján számítandó ki:

Tételesadó fizetésével érintett hónapok száma x keretösszeg/12.

Tételezzük fel, hogy a kisadózó egyéni vállalkozó szeptember 1-jén kezdi a tevékenységét, akkor a keretösszeg 4 hó x 18 000 000/12 = 6 000 000 forint.

Másik példánkban feltételezzük, hogy a kisadózó vállalkozó egész évben kisadózó, de szeptember 1-október 15-éig betegállományban van és nem fizet tételes adót. Ebben az esetben a bevételi korlát 11 hó x 1 500 000 forint = 16 500 000 forint.

A bevételi korlát átlépése esetén a többlet összegre 40 százalék különadót kell megfizetni a következő év február 25-éig.

Tegyük fel, hogy egész évben lakossági szolgáltatásokat nyújtó gázvezetékszerelő adóévi összes bevétele 20 000 000 forint. Ebben az esetben 2 000 000 forint után 40 százalék adót kell fizetnie.

 

4. Az ellátási alap

Az adótétel havi 50 000 forintban történő rögzítésével a főfoglalkozású vállalkozók ellátási alapja (nyugdíj, táppénz stb.) 2022. szeptember 1-jétől egységesen 108 000 forint lesz. Aki most 75 000 forintot fizet, az is 50 000 forintot fog és az ellátási alapja a jelenlegiről lecsökken 108 000 forintra.
Ez minden olyan társasalombiztosítási ellátást érint, amely jövedelemhez (ellátási alaphoz) kötötten kerül kiszámításra.

 

Az ellátási alap nem éri el a minimálbér (jelenleg 200 000 forint) összegét, ezért a szolgálati idő számítására is gondolni kell. A nyugdíjtörvény alapján egy ledolgozott év kevesebbnek számít, mert alkalmazni kell az arányosítási szabályokat. A következő módon kell számolni:
108 000 forint/200 0000 forint x 365 nap = 197,1 nap. Tehát egy év helyett csak 197,1 nap szolgálati idő keletkezik (természetesen éves szinten számolva). Különösen fontos ez azon hölgyek szempontjából, akik 40 év jogszerző idő után kívánnak nyugdíjba menni.

 

5. A kisadózó bevétele

Az új szabályok szerint a kisadózó egyéni vállalkozó bevételének számít az egyéni vállalkozó által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg.

Továbbra sem számít bevételnek (nem teljeskörű a felsorolás):

  • az áthárított általános forgalmi adó,
  • a visszatérített adó,
  • az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni,
  • jogszabály vagy jogerős bírósági, hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, 
  • az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, 
  • az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összege,
  • a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás.

Pontosításra került az egyes bevétel típusok megszerzésének napja is. Ez azért fontos, mert az új Kata törvény is „pénzforgalmi szemléletű’. Nem a számla kiállításának dátumát, hanem a bevétel kézhez vételét, illetve a fizetési számlán való jóváírásának napját kell figyelni.

Tegyük fel, hogy egy kisadózó vállalkozó 2022. december 15-én kiállít egy számlát. a fizetési határidő 2023. január 5. A vevő 2023-ban fizet. Ez a bevétel 2023. évi bevétel lesz.

Másik példánkban feltételezzük, hogy egy kisadózó vállalkozó 2022. december 15-én kiállít egy számlát. a fizetési határidő 2023. január 5. A vevő 2022. december 28-án átutalja a számla ellenértékét a kisadónak, akinek a számláján a számlavezető bank jóváírja az összeget. Ez a bevétel 2022. évi bevételnek számít.

A jelenlegi személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó, de szeptember 1-jétől tételes adót választó egyéni vállalkozók figyeljenek arra, hogy az Szja. tv. hatálya alatt kiállított számlájuk teljesítési időpontját kell figyelniük. amennyiben ez még a augusztusra esik, akkor ez a bevétel még személyi jövedelemadós lesz.

 

6. A különadómentes bevételi korlát és az alanyi áfamentesség

A 40 százalék adó alól még mentesítő 18 000 000 bevételi korlát adókockázatot is felvet. Sok kisadózó vállalkozó alanyi adómentes áfaalany. Az Áfa törvény alanyi adómentességre vonatkozó értékhatára azonban nem változik. Ez továbbra is 12 000 000 forint.
Az árbevételi korlát átlépésével az általános forgalmi adó megjelenik. Ez a termékek és szolgáltatások árát jelentősen befolyásolja. Ez azért is fontos, mert a magánszemélyeknek (potenciális vevői kör) nincs áfalevonási jogosultságuk.

Arról se feledkezzünk el, hogy amennyiben a vállalkozó átlépi az alanyi áfamentesség árbevételi korlátját és ennek következtében áfás tevékenységet fog folytatni, akkor az Art. szabályai alapján már pénzforgalmi számla nyitására is kötelezett lesz, továbbá havonta áfabevallást kell benyújtania.

Figyelni kell arra, hogy az új Kata törvény a bevétel fogalmát használja, de az Áfa törvény az árbevétel kategóriát. Pl. egy tárgyi eszköz eladásának ellenértéke a kisadózó bevételének számít, de nem számít bele az alanyi áfamentességbe, mert ez nem árbevétel.

 

7. A kisadózó jövedelme (nem bevétele)

Mindig izgalmas kérdés, hogy hány forint számít a kisadózó vállalkozó jövedelmének (pl. hitelfelvétel, támogatások stb. esetén).

Más jogszabályok alkalmazásában, különösen az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka minősül.

Tegyük fel, hogy a kisadózó vállalkozó bevétele 18 000 000 forint, akkor jövedelemnek 18 000 000 x 0,6 = 10 800 000 forint számít.

 

8. A jelenleg kisadózó vállalkozások tételes adó alóli kiesése 2022. augusztus 31-én

8.1. Átgondolandó kérdések

Minden jelenleg kisadózó vállalkozásnak át kell gondolni az alábbi két kérdést:
­    egyéni vállalkozónak minősül-e az új törvény alapján?
­    főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül-e?
­    milyen vevői/szolgáltatást igénybe vevői körnek számláz jelenleg és kinek kíván számlázni a jövőben.

Jelenleg sok olyan kisadózó vállalkozás működik, amely az új törvény alapján ki fog esni a kisadózói körből, tehát más adónemet kell választania.

Azt is érdemes megnézni, hogy van-e adótúlfizetése. Sokan előre egy évre, félévre kifizették már a tételes adót. Adótúlfizetés esetén a 17-es nyomtatványon kérjenek majd átvezetést arra az adónemre, amelyet választják. pl. személyi jövedelemadóra, társasági adóra, kisvállalati adóra vagy éppen szochora, netán tb járulékra.

 

8.2. Akik biztosan kiesnek a tételes adó alól

A jelenlegi kisadózók köréből kiesnek (nem teljes körű a felsorolás):

  • ­    a betéti társaságok, a közkereseti társaságok, az ügyvédi irodák, az egyéni cégek,
  • ­    a nappali tagozatra járó diák, 
  • ­    a 25. életévének betöltéséig ide tartozik a tanulmányait szüneteltető 
  • ­    a nyugdíjasok,
  • ­    a 36 órát elő vagy meghaladó munkaviszonnyal rendelkezők,
  • ­    a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül (leegyszerűsítve nem nyugdíjas közreműködő tag),
  • ­    rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

A jelenlegi adóalanyisági kör tehát jelentősen leszűkül.

 

8.3. Egyéni vállalkozó kiesése a jelenlegi tételes adó alól és az új adónem választása

Az új szabályok alapján sok egyéni vállalkozó kiesik a katából, mert nem főfoglalkozású, hanem mellékfoglalkozású vállalkozó (többes jogviszonyos vagy nyugdíjas) 

Amennyiben egy egyéni vállalkozó kiesik a tételes adó alól, akkor személyi jövedelemadó alá fog kerülni. Az Szja tv. hatálya alá kerüléskor kétféle adózási módot választhat:
­    tételes költségelszámoló lesz (jövedelem alapján adózik)
­    átalányadózó lesz (elismert költséghányaddal számol)

Ezek a vállalkozók az Szja. tv. szerinti átalányadózást a 2022. adóévre választhatják, azonban 2022. október 31-éig be kell jelenteniük a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak. Erre a dátumra nagyon oda kell figyelni. A határidő elmulasztása esetén költségelszámoló személyi jövedelemadó alá tartozó vállalkozóvá válnak.

A bejelentés módját és formáját az állami adó-és vámhatóság honlapján 2022. augusztus 15-éig közzé teszi. Meg kell várni a NAV által közzéteendő nyomtatványt.

Az egyéni vállalkozó a kisadózói adóalanyisága megszűnése bejelentésével egyidejűleg az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó rendelkezések alkalmazását is bejelentheti, ha a bejelentés időpontjában megfelel az Szja tv-ben foglalt valamennyi feltételnek.

 

8.4. Társas vállalkozások kiesése a jelenlegi tételes adó alól

A jelenleg kisadózó vállalkozásnak minősülő társas vállalkozások mindegyike kiesik a katából augusztus 31. napjától. Ők kétféle adónem között választhatnak:

  • ­    választhatják a társasági adót 
  • ­    választhatják a kisvállalati adót is. Az adórendszerünkből adódóan más lehetőségük nincs.

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2022. január 1-jétől változott. Ez a változás a betéti társaságokat és a közkereseti társaságokat pozitívan érinti. Megoldódtak azok a problémák, hogy a kültag lehet-e ügyvezető. Igen. Most már törvényi alátámasztás mellett lehet.

 

8.5. A tételes adó alól kieső egyéni és társas vállalkozók jelenlegi különadója

A jelenleg hatályos törvény alapján az éves bevételi korlát 12 000 000, forint, viszont ennek 18 000 000 millió forintra történő emelése a tételes adó alól kiesőket is érinti. Az új Kata törvény 15.- § (3) bekezdése alapján az időarányos bevételi korlát a jelenlegi Katv. szerinti tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 1 500 000 forint (nem 1 000 000) szorzata.

A január 1-jétől minden hónapban adót fizetők esetében 8 hónap x 1 500 000 = 12 000 000 forint. Ennyi lehet a bevétele augusztus 31-ig.

Ha egy vállalkozónak április-május hónapban nem kellet fizetnie és nem is fizetett tételes adót (pl. betegállomány, szüneteltetés), és kiesik a tételes adó alól, akkor a bevételi korlát augusztus 31-ig 6 hó x 1 500 000 forint = 9 000 000 forint. Ha ettől több bevételre tesz szert, akkor a többlet összegre a 40 százalék különadót is meg kell fizetnie.

Tételezzük fel, hogy egy magánszemély tulajdonosokkal rendelkező betéti társaság alapítására 2022. június 5-én került sor. A betéti társaság azonnal bejelentkezett a tételes adó hatálya alá. Ebben az esetben augusztus 31-ig figyelembe vehető hónapok száma 3 hónap. A különadómentes bevételi korlát 3 hónap x 1 500 000 = 4 500 000 forint.

Arról sem szabad elfeledkezni, hogy 2022. augusztus 31-éig még él az a 40 %-os különadó is, amelyet a külföldi-belföldi kapcsolt vállalkozások felé történő számlázás vagy az ugyanazon kifizetőnek 3 millió forint feletti számlázás esetén kell megfizetni.

 

8.6. A már megkötött szerződések miatti számlázási problémák

A gyakorlatban nem ritka eset, amikor a szerződések több hónapra, netén több évre szólnak, és a szerződő partnerek egyike kisadózó vállalkozó. Na ez gondot jelent most. Amennyiben a szerződés teljesítése 2022. augusztus 31. utánra esik és ekkor történik a számlázás, akkor a vállalkozó kiesik a tételes adó alól.

A kiszámlázott bevétel már a személyi jövedelemdó szabályai alapján adózik. átalányadózás esetén – tekintve, hogy főfoglalkozású vállalkozóról van szó – a személyi jövedelemadón kívül megjelenik a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék is.

Mit lehet tenni? Ebben az esetben javasolt, hogy a szerződés módosításra kerüljön és amennyiben lehetséges a részteljesítések legyenek elszámolva augusztus 31-ig. Nézzünk néhány példát:

  • ­    egy kőműves vállalkozó szerződést kötött az önkormányzattal. A szerződés június 1-től október 31-ig szól. A szerződés értelmében kikövezi a vizesárkot és járdát épít a szükséges helyekre. Az elszámolásra a munka befejezése után kerül sor. Ebben az esetben a szerződésmódosítás lehetséges és készültégi foknak megfelelően számlázni lehet. Elegendő a szerződést és a fizetési feltételeket részteljesítésesre módosítani.
  • ­    Egyóradó tanár elvállal tanfolyamot, amely június 15-től október végéig tart. Ebben az esetben is megoldható a rész számlázás.
  • ­    Egy villanyszerelő elvállalta egy lakótelep lakásaiban a villanyszerelési munkálatokat. A szerződés időtartamának vége szintén meghaladja az augusztus 31-ét. Ebben az esetben is kitalálható a korábbi elszámolás módja.

 

9. Az augusztus 31-éig történő teljesítések elszámolása a katából való kiesés esetén

A gyakorlatban igen sokszor előfordul, hogy a számla nem az értékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás napján lesz kiállítva, vagy számla kiállítására nem is került sor. Nézzük hogyan kell elszámolni a bevételeket.

9.1. A nyugta kibocsátása

Az Áfa törvény nem minden esetben ír elő kötelező számlázást. Vannak esetek, amikor a számla helyett a nyugta is elég. Nyugtát készpénzzel vagy készpénzhelyettesítő eszközzel történőpénzfizetés esetén lehet kiállítani.  

Ha a vállalkozó 2022. augusztus 31-én vagy korábban nyugtát állít ki, akkor ez a bevétel még katás bevétel lesz. A szeptember 1-jétől kiállított nyugták (tekintettel arra, hogy már nem lesz kisadózó) már a választott adónem alatti bevételt képezi (szja, társasági adós vagy kisvállalati adós bevételnek számít).

 

9.2. Számla, egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátása

Az Áfa törvény szerint a számla kötelező adattartalmát képezi a számlakibocsátás dátuma és az Áfa tv. szerinti teljesítési nap is. Aki költségvetési szervnek vagy önkormányzatnak számláz, az tudassa a megrendelővel, hogy a teljesítés napja nem azonos az általuk kiadott teljesítésigazolás napjával. Most különösen fontos, hogy a gazdasági szereplők ne húzzák az időt. Ugyanez a szabály vonatkozik a vállalkozói szférára is.

Ha a jelenlegi katás vállalkozó által kibocsátott számlán a teljesítés napja 2022. augusztus 31-ei vagy korábbi dátumú, akkor ez a bevétel még katás bevételnek számít, függetlenül attól, hogy a bevétel mikor kerül jóváírásra a vállalkozó fizetési (pénzforgalmi) számláján. A későbbi teljesítési nappal rendelkező számlákon szereplő bevétel már más adónem alá fog tartozni. Nézzünk néhány konkrét esetet.

 

Számlakiállítás dátuma

Teljesítés napja

Fizetési határidő

Az érintett adónem

augusztus 12.

augusztus 14.

augusztus 30.

ez még katás bevétel

augusztus 12.

augusztus 5.

augusztus 24.

ez még katás bevétel

augusztus 31.

szeptember 2,

szeptember 20.

ez már nem katás bevétel

szeptember 8.

szeptember 8.

szeptember 22.

ez már nem katás bevétel

 

9.3. Az előleg

Előleg esetén előlegszámlát kell kiállítani. amennyiben az előleg kézhezvétele vagy a számán való jóváírása 2022. augusztus 31-éra vagy korábbra esik, akkor ez a bevétel még katás bevétel lesz. Amennyiben a végszámla nem nullás, és a teljesítés napja 2022. augusztus 31-e utáni, akkor ez a különbözet már a választott adónem alá tartozik.

Tegyük fel, hogy a kisadózó vállalkozó 2022. augusztus 31-én 1 000 0000 forint előleget vesz át a megbízójától. A végszámla teljesítési napja 2022. október 3. A végszámla alapján a vállalkozó még 1 500 000 forintra jogosult. Ez az 1 500 000 forint már nem katás bevétel lesz.

Javaslat: Érdemes átgondolni, hogy a vállalkozók 2022. augusztus 31-ig előlegszámlát állítsanak ki a már megkezdett munkákról, már amennyiben a szerződő partner ezt befogadja és kifizeti. Az előleg akár 100 százalék mértékű is lehet. A végszála lehet nulla végeredményű is.

 

10. Az átalányadózás alapján fizetendő adók és járulékok (szeptember 1 – december 31)

10.1. A személyi jövedelemadó

Az új törvény megadja a lehetőséget arra, hogy a tételes adó alól kiesők átalányadózást válasszanak. Átalányadó választása esetén a tevékenységtől függően 90%, 80% és 40% elismert költséghányaddal kell számolni. A 90 % a mezőgazdasági tevékenységet és a kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetében alkalmazható. 

A személyi jövedelemadót minden vállalkozás esetében azonos módon kell megállapítani. Nem számít, hogy az egyéni vállalkozó főfoglalkozású, többes jogviszonyos vagy nyugdíjas. A személyi jövedelemadó szabályai azonosak.

Minden általányadózó vállalkozóra vonatkozik, hogy 1 200 000 forint jövedelemig (bevétel – elismert költség) nem kell adót fizetni. Adóelőleget is csak akkor kell fizetni, ha az adóalap meghaladja az 1 200 000 forintot (az éves minimálbér fele). Ha az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét, azaz 1 200 000 forintot, meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni.
Ez a szabály nem vonatkozik a helyi iparűzési adóra.

Az elismert költségátalányt 2022. január 1-jétől a tevékenység TEÁOR és TESZOR besorolása határozza meg. Érdektelen lett, hogy a vállalkozó kiegészítő vagy nem kiegészítő tevékenységet folytató.

 

A tevékenység típusa

Költségátalány

Bármely tevékenység [Szja tv. 53. § (1) bekezdés a) pontja]

40 százalék

TESZOR kóddal felsorolt szolgáltatások, továbbá a nem kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző kiskereskedő.

80 százalék

Kizárólag kiskereskedelmi tevékenység

90 százalék

Mezőgazdasági tevékenységet végző őstermelő (családi gazdálkodó)

   

Az Szja tv. 1. sz. mellékletének4.26. és 4,48. pontjai alapján mentes az adó alól az átalányadózást alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozók e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét (2022-ben ez 1 200 000 forint) meg nem haladó része. Átalányadózás esetén a jövedelem = bevétel – bevétel x a törvényben elismert költséghányad.

 

Költségátalány

Az átalányadózó adómentes bevétele

Adómentes jövedelem

40 százalék

200 000 x 12 / 2 / 0,6 =   2 000 000 forint

Mindhárom esetben

1 200 000

80 százalék

200 000 x 12 / 2 / 0,2 =   6 000 000 forint

90 százalék

 200 000 x 12 / 2 / 0,1 = 12 000 000 forint

 

Az adóköteles átalányadó alapja összevonásra kerülő jövedelemnek számít. 15 % szja terheli.

 

Az átalányadózó egyéni vállalkozó bevétele

Az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme (bevétel – bevétel x költségátalány)

Adómentes jövedelem (minimálbér x 12hó / 2), jelen esetben 1 200 000 forint

Átalányadó alapjának összege

- négy vagy többgyermekes anyák kedvezménye

- 25 év alatti fiatalok kedvezménye (korlátra figyelni)

- személyi kedvezmény (jogosultságra és jogosultsági hónapokra ügyelni)

- első házasok kedvezménye

- családi kedvezmény

Személyi jövedelemadó alapja

Tegyük fel, hogy egy könyvelő egyéni vállalkozó bevétele szeptemberben 1 000 000 forint. A 4.negyedévben pedig 4 000 000 forint.

Szeptemberi bevétel

1 000 000

Szeptemberi jövedelem (1 000 000 – 1 000 000 x 0,4)

600 000

Adómentes részből (jelenleg 1 200 000 forint) figyelembe vehető összeg

- 600 000

Adóköteles adóelőleg alapja

0

4. negyedévi bevétel

4 000 000

4. negyedévi jövedelem (4 000 000 – 4 000 000 x 0,4)

2 400 000

Adómentesként figyelembe vehető összeg (1 200 000 – 600 000)

- 600 000

A 4. negyedévi adóelőleg dóelőleg alapja

1 800 000

A 4. negyedévi adóelőleg (1 800 000 x 0,15)

270 000

 

 

Az adó és járulékbevallásra a 2258-as sz. nyomtatvány szolgál.

 

10.2. Az Szja tv. hatálya alá kerülő átalányadózást választó főfoglalkozású egyéni vállalkozók által fizetendő szocho és járulékfizetés 

Főfoglalkozású egyéni vállalkozók esetében a szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér/garantált bérminimum összegének 112,5 %-a. Ez akkor igaz, ha az adott hónapban az átalányadó alapja kisebb mint a minimálbér vagy a garantált bérminimum 112,5 %/-ánál. Ha az átalányadó alapja meghaladja ezt az összeget, akkor a magasabb összeg után kell szocho-t fizetni. A szocho mértéke 13%.

Főfoglalkozású egyéni vállalkozók esetében a Tb járulék alapja a minimálbér/garantált bérminimum összege. Szorzószám nincs.
Ez akkor igaz, ha az adott hónapban az átalányadó alapja kisebb, mint a minimálbér vagy a garantált bérminimum.
Ha az átalányadó alapja meghaladja a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegét, akkor a járulékot az átalányadó alapja után kell fizetni. A Tb járulék mértéke 18,5%.

Figyelem! A szocho és a járulék alapja havonta figyelendő!
Családi járulékkedvezmény a vélelmezett járulékalap után is igénybe vehető. Ez a szabály 2022. január 1-jétől érvényes.Családi járulékkedvezmény igénybevétele esetén nem negyedéves, hanem havi szintű bevallást kell tenni.

A minimálbér összege jelenleg bruttó 200 000 forint/hó. A garantált bérminimum összege 260 000 forint/hó.

 

10.3. Az Szja tv. hatálya alá kerülő átalányadózást választó többes jogviszonyos egyéni vállalkozók által fizetendő adó és járulékfizetés 

A többes jogviszonyos egyéni vállalkozó 1 200 000 forint jövedelemig (bevétel – elismert költség) sem szociális hozzájárulási adót, sem társadalombiztosítási járulékot nem fizet. Nincs szocho és járulékminimum.
Amennyiben az átalányadó alapja meghaladja az 1 200 000 forintot, akkor az személyi jövedelemadóval is terhelt átalányadóalap után kell szocho-t és járulékot kell fizetni.

 

10.4.Az Szja tv. hatálya alá kerülő átalányadózást választó nyugdíjas egyéni vállalkozók által fizetendő adó és járulékfizetés 

A nyugdíjas egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adót sem, és társasalombiztosítási járulékot sem fizet. Kizárólag személyi jövedelemadót kell fizetnie. azt is csak 1 200 000 forint jövedelem (bevétel – elismert költség) feletti összegre.

 

11. A költségelszámolást választó egyéni vállalkozók adó és járulékfizetése (szeptember 1 – december 31-ig) 

11.1. Az Szja tv. hatálya alá kerülő költségelszámolást választó főfoglalkozású egyéni vállalkozók által fizetendő adó és járulékfizetés 

A vállalkozói kivét összege után 15 % személyi jövedelemadó és 18,5% társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Ezt költségként elszámolni nem lehet. Mindemellett a kivét összege után 13% szociális hozzájárulási adót is fizetni kell. A kivét összege és a szocho költségként elszámolható. 
Figyelni kell arra, hogy ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjének összege nem éri el a minimálbér/garantált bérminimum összegét, akkor neki havonta legalább a minimálbér összege után meg kell fizetni a Tb járulékot. Ha a kivét összege magasabb, akkor az lesz a járulékalap.

Figyelni kell arra is, hogy ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjének összege nem éri el a minimálbér/garantált bérminimum összegének 112,5 %-át, akkor a szociális hozzájárulási adót a minimálbér/garantált bérminimum összegének 112,5 %-a után kel megfizetnie. Ha a kivét összege ezt meghaladja, akkor az lesz a szocho alapja.

A vállalkozói kivét összege összevonásra kerülő jövedelem. Ezzel szemben minden összjövedelmet csökkentő kedvezmény érvényesíthető. Adóról való rendelkezés szabályai alkalmazhatók. A kivét összegére jutó Tb járulék családi járulékkedvezménnyel csökkenthető.

A bevétel – költség adja a vállalkozói jövedelmet, amelyeket adóalap korrekciókkal módosítani kell. Az adóalap után 9 % személyi jövedelemadó fizetendő, amely adókedvezményekkel csökkenthető.

Az adófizetés után meg kell állapítani az osztalékalapot (ez kötelező). Az osztalékalap után 15% személyi jövedelemadót és 13 % szociális hozzájárulási adót kell fizetni. A szocho-t a szocho-alap korlát eléréséig kell megfizetni. Ez a korlát a minimálbér 24 szerese, vagyis 2022-ben 4 800 000 forint. 
A szoho-alap korlátját képező jövedelmek esetén nem a szocho alapokat, hanem a törvényben meghatározott személyi jövedelemadó alapjait kell egybeszámítani. Az osztalékot terhelő adókat magánszemélyként (nem vállalkozóként) kell megfizetni. Ezeket költségként elszámolni nem lehet.

 

11.2. Az Szja tv. hatálya alá kerülő költségelszámolást választó többes jogviszonyos egyéni vállalkozók által fizetendő adó és járulékfizetés (szeptember-december)

A vállalkozói kivét összegéből 15 % személyi jövedelemadó és 18,5% társadalombiztosítási járulékot kell levonni. Ezt költségként elszámolni nem lehet. Mindemellett a kivét összege után 13% szociális hozzájárulási adót is fizetni kell. A kivét összege és a szocho költségként elszámolható. 
A vállalkozói kivét összege összevonásra kerülő jövedelem. Ezzel szemben minden összjövedelmet csökkentő kedvezmény érvényesíthető. Adóról való rendelkezés szabályai alkalmazhatók. A megfizetett Tb járulék családi járulékkedvezménnyel csökkenthető.

A bevétel – költség adja a vállalkozói jövedelmet, amelyeket adóalap korrekciókkal módosítani kell. Az adóalap után 9 % személyi jövedelemadó fizetendő, amely adókedvezményekkel csökkenthető.

Az adófizetés után meg kell állapítani az osztalékalapot (ez kötelező). Az osztalékalap után 15% személyi jövedelemadót és 13 % szociális hozzájárulási adót kell fizetni. A szocho-t a szocho-alap korlát eléréséig kell megfizetni. Ez a korlát a minimálbér 24 szerese, vagyis 2022-ben 4 800 000 forint. 
A szocho-alap korlátját képező jövedelmek esetén nem a szocho alapokat, hanem a törvényben meghatározott személyi jövedelemadó alapjait kell egybeszámítani. Az osztalékot terhelő adókat magánszemélyként (nem vállalkozóként) kell megfizetni. Ezeket költségként elszámolni nem lehet.

 

11.3. Az Szja tv. hatálya alá kerülő költségelszámolást választó nyugdíjas egyéni vállalkozók által fizetendő adó és járulékfizetés (szeptember-december)

A vállalkozói kivét összegéből 15 % személyi jövedelemadót kell levonni. Ezt költségként elszámolni nem lehet. A kivét összege költségként elszámolható.
Szociális hozzájárulási adót és társadalombiztosítási járulékot nem fizet. A vállalkozói kivét összege összevonásra kerülő jövedelem. Ezzel szemben minden összjövedelmet csökkentő kedvezmény érvényesíthető. Adóról való rendelkezés szabályai alkalmazhatók.

A bevétel – költség adja a vállalkozói jövedelmet, amelyeket adóalap korrekciókkal módosítani kell. Az adóalap után 9 % személyi jövedelemadó fizetendő, amely adókedvezményekkel csökkenthető.

Az adófizetés után meg kell állapítani az osztalékalapot (ez kötelező). Az osztalékalap után 15% személyi jövedelemadót és 13 % szociális hozzájárulási adót kell fizetni. A szocho-t a szocho-alap korlát eléréséig kell megfizetni. Ez a korlát a minimálbér 24 szerese, vagyis 2022-ben 4 800 000 forint. 
A szoho-alap korlátját képező jövedelmek esetén nem a szocho alapokat, hanem a törvényben meghatározott személyi jövedelemadó alapjait kell egybeszámítani. Az osztalékot terhelő adókat magánszemélyként (nem vállalkozóként) kell megfizetni. Ezeket költségként elszámolni nem lehet.

 

12. A társasági adó hatálya alá átkerülő vállalkozásoknál megjelenő adó és járulékfizetés (szeptember-december) 

12.1. A társasági adó hatálya alá átkerülő főfoglalkozású közreműködő tagok és a társas vállalkozás által fizetendő adó és járulékfizetés 

A tagi jövedelemből 15 % személyi jövedelemadót és 18,5% Tb járulékot kell levonni. A levont közterheket költségként elszámolni nem lehet.

Mindemellett a tagi jövedelem összege után a társas vállalkozás 13% szociális hozzájárulási adót is fizetni kell. A tagi jövedelem összege és a szocho költségként elszámolható. 
Figyelni kell arra, hogy ha a főfoglalkozású társas vállalkozó tagi jövedelmének összege nem éri el a minimálbér/garantált bérminimum összegét, akkor neki havonta legalább a minimálbér összege után meg kell fizetni a Tb járulékot. Ha a kivét összege magasabb, akkor az lesz a járulékalap.

Figyelni kell arra is, hogy ha a főfoglalkozású társas vállalkozó tagi jövedelem összege nem éri el a minimálbér/garantált bérminimum összegének 112,5 %-át, akkor a szociális hozzájárulási adót a minimálbér/garantált bérminimum összegének 112,5 %-a után kell megfizetnie. Ha a tagi jövedelem összege ezt meghaladja, akkor az a magasabb összeg lesz a szocho alapja.

A tagi jövedelem összege összevonásra kerülő jövedelem. Ezzel szemben minden összjövedelmet csökkentő kedvezmény érvényesíthető. Adóról való rendelkezés szabályai alkalmazhatók. A kivét összegére jutó Tb járulék családi járulékkedvezménnyel csökkenthető.

A társasági adóalap után 9% társasági adó fizetendő, amely adókedvezményekkel csökkenthető.

Amennyiben a társas vállalkozó osztalékot kap, akkor az osztalék után 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni. A szocho-t a szocho-alap korlát eléréséig kell megfizetni. Ez a korlát a minimálbér 24 szerese, vagyis 2022-ben 4 800 000 forint. 
A szoho-alap korlátját képező jövedelmek esetén nem a szocho alapokat, hanem a törvényben meghatározott személyi jövedelemadó alapjait kell egybeszámítani. Az osztalékot terhelő adókat magánszemélyként kell megfizetni.

12.2. A társasági adó hatálya alá átkerülő többes jogviszonyos közreműködő tagok és a társas vállalkozás által fizetendő adó és járulékfizetés (szeptember-december)

A tagi jövedelem összegéből 15 % személyi jövedelemadó és 18,5% társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Ezt költségként elszámolni nem lehet. Mindemellett a tagi jövedelem összege után a társas vállalkozás 13% szociális hozzájárulási adót is fizetni kell. A tagi jövedelem összege és a szocho költségként elszámolható. Szocho és járulékalap minimum nincs.
A tagi jövedelem összege összevonásra kerülő jövedelem. Ezzel szemben minden összjövedelmet csökkentő kedvezmény érvényesíthető. Adóról való rendelkezés szabályai alkalmazhatók. A megfizetett Tb járulék családi járulékkedvezménnyel csökkenthető.

A társasági adóalap után 9% társasági adó fizetendő, amely adókedvezményekkel csökkenthető.

Amennyiben a társas vállalkozó osztalékot kap, akkor az osztalék után 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni. A szocho-t a szocho-alap korlát eléréséig kell megfizetni. Ez a korlát a minimálbér 24 szerese, vagyis 2022-ben 4 800 000 forint. 
A szoho-alap korlátját képező jövedelmek esetén nem a szocho alapokat, hanem a törvényben meghatározott személyi jövedelemadó alapjait kell egybeszámítani. Az osztalékot terhelő adókat magánszemélyként kell megfizetni.

12.3. A társasági adó hatálya alá átkerülő nyugdíjas közreműködő tagok és a társas vállalkozás által fizetendő adó és járulékfizetés (szeptember-december)

A tagi jövedelem összegéből 15 % személyi jövedelemadót kell levonni. Ezt költségként elszámolni nem lehet. A tagi jövedelem összege költségként elszámolható.
Szociális hozzájárulási adót és társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni. A tagi jövedelem összege összevonásra kerülő jövedelem. Ezzel szemben minden összjövedelmet csökkentő kedvezmény érvényesíthető. Adóról való rendelkezés szabályai alkalmazhatók.

A társasági adóalap után 9% társasági adó fizetendő, amely adókedvezményekkel csökkenthető.

Amennyiben a társas vállalkozó osztalékot kap, akkor az osztalék után 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni. A szocho-t a szocho-alap korlát eléréséig kell megfizetni. Ez a korlát a minimálbér 24 szerese, vagyis 2022-ben 4 800 000 forint. 
A szoho-alap korlátját képező jövedelmek esetén nem a szocho alapokat, hanem a törvényben meghatározott személyi jövedelemadó alapjait kell egybeszámítani. Az osztalékot terhelő adókat magánszemélyként kell megfizetni.

 

13. A kisvállalati adó hatálya alá átkerülő vállalkozások által fizetendő adók és járulékok

13.1. A kisvállalati adó hatálya alá átkerülő főfoglalkozású közreműködő tagok és a vállalkozás által fizetendő adó és járulékfizetés (szeptember-december)

A tagi jövedelemből 15% személyi jövedelemadót és 18,5% Tb járulékot kell levonni. Ezt költségként elszámolni nem lehet. Szocho fizetési kötelezettség nincs. A tagi jövedelem összege, de legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112,5%-a kisvállalati adóalapot képez (személyi jellegű kifizetésnek minősül).

A kisvállalati adóalap után 10% kisvállalati adót kell fizetni. Arra figyelni kell, hogy a kisvállalati adóalapot a társasági adóalaptól eltérően kell meghatározni. Minimum adóalapként a személyi jellegű ráfordítás jelenik meg. A vesztességelhatárolási szabályok is speciálisak.

Amennyiben a tag osztalékjövedelmet kap, akkor a kisvállalati adóalapot ezzel az összeggel meg kell növelni és 10% adó terheli. Ezt a vállalkozás fizeti.
Az osztalékot kapó természetes személy az osztalék összege után 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót köteles fizetni. A szocho-t a szocho-alap korlát eléréséig kell megfizetni. Ez a korlát a minimálbér 24 szerese, vagyis 2022-ben 4 800 000 forint. 
A szoho-alap korlátját képező jövedelmek esetén nem a szocho alapokat, hanem a törvényben meghatározott személyi jövedelemadó alapjait kell egybeszámítani. Az osztalékot terhelő adókat magánszemélyként kell megfizetni.

 

13.2. A kisvállalati adó hatálya alá átkerülő többes jogviszonyos közreműködő tagok és a társas vállalkozás által fizetendő adó és járulékfizetés (szeptember-december)

A tagi jövedelemből 15% személyi jövedelemadót és 18,5% Tb járulékot kell levonni. Ezt költségként elszámolni nem lehet. Szocho fizetési kötelezettség nincs. Személyi jellegű kifizetésnek a tagi jövedelem összege számít. Vélelmezett személyi jellegű kifizetés nincs.

A kisvállalati adóalap után 10% kisvállalati adót kell fizetni. Arra figyelni kell, hogy a kisvállalati adóalapot a társasági adóalaptól eltérően kell meghatározni. Minimum adóalapként a személyi jellegű ráfordítás jelenik meg. A veszteségelhatárolási szabályok is speciálisak.

Amennyiben a tag osztalékjövedelmet kap, akkor a kisvállalati adóalapot ezzel az összeggel meg kell növelni és 10% adó terheli. Ezt a vállalkozás fizeti.
Az osztalékot kapó természetes személy az osztalék összege után 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót köteles fizetni. A szocho-t a szocho-alap korlát eléréséig kell megfizetni. Ez a korlát a minimálbér 24 szerese, vagyis 2022-ben 4 800 000 forint. 
A szoho-alap korlátját képező jövedelmek esetén nem a szocho alapokat, hanem a törvényben meghatározott személyi jövedelemadó alapjait kell egybeszámítani. Az osztalékot terhelő adókat magánszemélyként kell megfizetni.

 

13.3. A kisvállalati adó hatálya alá átkerülő nyugdíjas közreműködő tagok és a társas vállalkozás által fizetendő adó és járulékfizetés (szeptember-december)

A tagi jövedelemből 15% személyi jövedelemadót kell levonni, amelyet költségként elszámolni nem lehet. A tagi jövedelemből Tb járulékot nem kell levonni. A tagi jövedelem nem képez személyi jellegű kifizetést, vagyis nem képez kisvállalati adóalapot.

Amennyiben a tag osztalékjövedelmet kap, akkor a kisvállalati adóalapot ezzel az összeggel meg kell növelni és 10% adó terheli. Ezt a vállalkozás fizeti.
Az osztalékot kapó természetes személy az osztalék összege után 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót köteles fizetni. A szocho-t a szocho-alap korlát eléréséig kell megfizetni. Ez a korlát a minimálbér 24 szerese, vagyis 2022-ben 4 800 000 forint. 
A szoho-alap korlátját képező jövedelmek esetén nem a szocho alapokat, hanem a törvényben meghatározott személyi jövedelemadó alapjait kell egybeszámítani. Az osztalékot terhelő adókat magánszemélyként kell megfizetni.

 

14. A számviteli változások társas vállalkozások esetén

Minden társas vállalkozásnak, amely átkerül a társasági adó vagy a kisvállalati adó hatálya alá, figyelni kell arra, hogy megváltozik a nyilvántartási kötelezettsége. Mindkét adónem alá tartozó vállalkozások esetében a kettős könyvvitel vezetése kötelező. Mindemellett a számviteli törvény által előirt számviteli politikát és az előírt szabályzatokat is el kell készíteni. ennek hiánya esetén a mulasztási bírság igen magas.

Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az áttéréskor könyvvizsgálati kötelezettség jelenik meg. A megnövekedett munka miatt érdemes azonnal felvenni a kapcsolatot valamelyik könyvvizsgálóval.

 

15. Helyi adó a katából való kiesés esetén

A kisadózó vállalkozásoknak lehetőségük van tételes adóalap választására. Ha a tételes adózó vállalkozó e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozók tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része.

Tételezzük fel, hogy egy autószerelő 2022. augusztus 31-én kiesik a tételes adó alól. Ebben az esetben a helyi iparűzési adóalapja az alábbiak szerint alakul:

2 500 000 – 2 500 000 x (30 + 31 + 30 + 31) nap / 365nap = 1 664 384 forint tételes adóalapja keletkezik, amely után meg kell fizetni az iparűzési adót. Kivételt képez az az eset, ha az önkormányzati rendelet alapján ez az összeg mentesített adóalap. Az önkormányzat 2 500 000 forintig mentesítheti az adóalapot az iparűzési adó alól. A mentesítés nem kötelező és önkormányzatonként változhat.

Szeptember 1. és december 31. közötti időszakra az adóalap klasszikus szabályok vagy egyszerűsített adóalapmegállapítási szabályok alapján lehetséges. A jelenlegi katások esetében a valószínűsített árbevételük és költségszintjük miatt az egyszerűsített adóalapmegállapítás javasolható. 

 

16. Az árazási kérdések

További problémát jelent, hogy a már megkötött szerződések tartalmaznak egy termék vagy szolgáltatási árat is. A katából való kiesés és más adónem alá átkerülés megnöveli a vállalkozó költségeit, az emelkedő adóterhek miatt. A szerződéseket átárazni nem lehet, tehát a vállalkozó elkölthető jövedelme a megnövekedett közterhek miatt csökkenni fog.

Emiatt a most megkötendő szerződések árajánlatait/árait újra kell gondolni.