Üdvözöljük a

Munkavédelmi célvizsgálatok eredménye az építőiparban | HKIK

honlapján!

-

Kamarai rendezvények

<< 2017 December >>
KeSzeCsüSzoVa
    123
45678910
11
121314151617
18192021222324
25262728293031

Munkavédelmi célvizsgálatok eredménye az építőiparban

Szerző: Pappné Ambrus Katalin | 2017. október 3.

Nincs elég motivált, szakképzett munkaerő, így a munkavédelmi előírások betartása nehézkes – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya által írt építőipari kivitelezési tevékenységek munkavédelmi szabályok betartására irányuló célvizsgálat jelentéséből.

Az építőipari kivitelezési tevékenység ellenőrzését az indokolta, hogy a hatóság nyilvántartása alapján az ellenőrzési terv kiadását megelőző időszakban (2016. I-III. negyedévében), a szabálytalan munkavégzés miatt bekövetkezett súlyos munkabalesetek aránya az egyik legmagasabb volt az ágazatban (10 súlyos és 6 halálos kimenetelű eset történt). A 2017. május 1. és június 30. közötti időszakban megvalósult célvizsgálat az ország egész területére kiterjedt.


A célvizsgálatban összesen 119 munkavédelmi szakügyintéző vett részt.
Ellenőrzött munkáltatók száma: 1218
Szabálytalansággal érintett munkáltatók száma: 1127 (92,53%)

 

 

 

Ellenőrzéssel érintett munkavállalói létszám összesen: 11 122 fő


Szabálytalansággal érintett munkavállalók összesen: 3 352 fő (30,14%)


Ellenőrzött munkaeszközök száma összesen: 5 331 db


Szabálytalansággal érintett munkaeszközök száma: 1 089 db (20,43%)

 

Az ellenőrzött munkaeszközök megoszlása részletesen:
- kisfeszültségű felvonulási berendezés: 796 db,
ebből szabálytalansággal érintett: 167 db (20,98%)
- teheremelő gépek: 193 db,
ebből szabálytalansággal érintett: 50 db (25,90%)
- földmunkagépek: 227 db,
ebből szabálytalansággal érintett: 50 db (22,03%)
- egyéb gépek: 622 db,
ebből szabálytalansággal érintett: 106 db (17,04%)
- kézi szerszámgépek: 2130 db,
ebből szabálytalansággal érintett: 213 db (10,00%)
- munkaállványok: 896 db,
ebből szabálytalansággal érintett: 456 db (50,89%)

 

Az ellenőrzések eredményeként hozott intézkedések:


1. Figyelemfelhívás 5 db


2. Hiányosság megszüntetését előíró határozat
- határozatok száma: 829 db
- intézkedések száma: 2 957 db
3. Felfüggesztő határozat


- határozatok száma: 1 022 db
- érintett munkavállalók száma: 2 462 fő
- felfüggesztett munkaeszközök száma: 1 029 db
- felfüggesztett tevékenységek száma: 1 173 db


4. Foglalkoztatástól eltiltó határozat
- határozatok száma: 227 db
- eltiltott munkavállalók száma: 649 fő


5. Figyelmeztetés - határozatok száma: 52 db
- intézkedések száma: 97 db
- érintett munkavállalók száma: 133 fő


6. Munkavédelmi bírsághatározat
- határozatok száma: 85 db
- érintett munkavállalók száma: 182 fő
- munkavédelmi bírságok összege: 9 546 147 Ft

 

 

Összefoglaló


Gyakran tapasztalható, valamint a munkáltatók nyilatkozataiból is megállapítható volt, hogy nincs elég motivált, szakképzett munkaerő, így a munkavédelmi előírások betartása nehézkes. Ezt bizonyítja, hogy számtalan esetben megtalálható volt a munkaterületen minden olyan eszköz, elem, ami a biztonságos munkavégzéshez szükséges, a munkavállalók ennek ellenére gyakran több időt fordítottak a szabálytalan munkavégzésre (raklapokból készült állvány, hajlított betonvas, „provizórikus” fa létra, stb.), minthogy felhasználták volna a rendelkezésükre álló szabályos eszközöket, anyagokat. Gyakorta az alvállalkozók arra számítanak, hogy biztonságos munkaterületre érkeznek, tehát sem műszaki védelem kiépítésére, sem egyéni védőeszköz alkalmazásának szükségességére előre nem készültek fel, így „jobb híján” a hiányos vagy hiányzó műszaki védelem ellenére egyéni védőeszköz viselése nélkül dolgoznak a magasban.

Egyre inkább elterjedt az a gyakorlat, hogy a munkáltatók az állványok telepítését az erre szakosodott vállalkozókra bízzák, akik megfelelő szakismeret és tapasztalat birtokában biztonságosan kiépítik az állványt, állványrendszereket. Azonban gyakori probléma, hogy az építtető vállalkozó a már így felállított és átadott állványrendszert megbontja, (pl. anyagvételezés miatt), a korlátokat, lábdeszkákat, végzáró elemeket eltávolítja, majd ezeket nem építi vissza.

A leesés elleni egyéni védelem esetében hiányzik a rendszerszemlélet, ugyanis ha nincs kollektív védelem, akkor egyéni védelmet biztosító védőeszközöket kellene használni, ami testhevederzetből + zuhanás gátlóból (magasság függvényében) + kötélből (Y kötél, ha szükséges!) + kikötési pontból (vezető kötél) áll. Ez a rendszer csak együttesen működik, külön-külön nem elégséges, így működésképtelen és ezt a munkáltatók egy része nem veszi tudomásul, illetve nem így működteti, alakítja ki. A tapasztalatok szerint előfordult, hogy a rögzítő kötelek túl hosszúak voltak, vagy nem alkalmaztak energia elnyelőt.

 

Probléma, hogy a munkahelyi kockázatértékelés nem teljeskörű, a kockázatok mennyiségi elemzése elmarad. A munkáltatók nem mindegyike veszi figyelembe a kockázatértékelés során az egyes munkahelyi kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységek esetén a jogszabályok által előírt szempontokat. Azokon a munkahelyeken, ahol nem megfelelően végzik el a kockázatértékelést, a tevékenységből és a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatok értékelését, hiányosságok tapasztalhatók a megelőző intézkedések tekintetében is.

 

Nem gondoskodnak a munkavállalók veszélyes anyag-, zaj-, rezgés expozíció elleni védelméről, az egyéni védőeszközök biztosításáról és ezek használatának ellenőrzéséről. Leggyakrabban a rákkeltő hatású azbeszt esetében fordult elő megfelelő védelmi képességű egyéni védőeszköz (légzésvédő, védőkesztyű) biztosításának hiánya. Ezekben az esetekben is a munkavédelmi hatóság megtette a szükséges intézkedéseket.

 

Számtalan esetben nem fordítottak elegendő időt a munkavállalók tájékoztatására, képzésére. A munkavédelmi oktatások különösen az alkalmi munkavállalóknál bizonyultak formálisnak, továbbá nem a konkrét munkatevékenységre irányultak. Az oktatásokhoz rendelkezésre álló tematikák jelentős tartalmi hiányossággal készültek, az egyes munkahelyi kóroki tényezők (zaj, rezgés, por, veszélyes anyagok/keverékek, kézi anyagmozgatás, stb.) egészségkárosító hatásaira és a szükséges megelőző intézkedésekre nem tértek ki.

 

A szakügyintézők a célvizsgálat során tájékoztatással is segítették a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt, amelynek a feltárt szabálytalanságok megszüntetésére tett hatósági intézkedésekkel együtt kiemelt szerepe lehet a munkabalesetek, a fokozott expozíciós esetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésében. Egyéb, az ellenőrzési szempontokon túli tapasztalatok A szempontrendszer összeállításánál természetesen nem lehetett minden lehetséges veszélyre kitérni, azonban a munkavédelmi ellenőrzést végző szakügyintézők a szempontrendszeren túlmutató esetekben is intézkedtek.

A célvizsgálat időszakában több ellenőrzés történt bontási területen. A bontás biztonságos elvégzéséhez szükséges bontási terv gyakran hiányzott, vagy ha volt, akkor a bontást végzők nem ismerték annak tartalmát. A bontásokat szinte minden esetben alvállalkozók végezték, szakértelemmel rendelkező munkairányító nélkül. A bontás során betartandó védőtávolságot esetenként nem tartották be. Több esetben sor került azbesztmentesítési tevékenység ellenőrzésére is, melyeknél a bontott azbesztet tartalmazó vagy azzal szennyezett hulladék biztonságos összegyűjtéséről, tárolásáról, eltávolításáról, jelöléséről nem mindig gondoskodott a munkáltató.

A különböző anyagok hővel történő illesztése (műanyag cső, kátránypapír, stb.) gyakran történik PB-gázpalackra szerelt hevítő eszközzel, azonban sok esetben nyomáscsökkentő berendezést nem csatlakoztattak a gázpalackra. Célvizsgálat fogadtatása A munkáltatók nagy többsége felkészült a munkavédelmi ellenőrzésekre, a helyszínen a felvonulási konténerekben vagy a munkásokat szállító gépjárművekben tartották egy helyen a munkavédelmi dokumentációkat, munkaköri, orvosi alkalmassági véleményeket. Az ellenőrzött munkáltatók közül többen örömmel vették a szakügyintéző tájékoztatását a biztonságos munkavégzésről. A munkáltatók gyakran további kérdéseket is feltettek, arra vonatkozóan, hogyan javíthatnák cégük munkavédelmi helyzetét. A munkavállalók az ellenőrzések során megértették, hogy a munkavédelmi ellenőrzést végző hatóság az ő érdekeiket képviseli, az intézkedések őket segítik, védik. A munkáltatók és a munkavállalók egyaránt együttműködőek voltak az ellenőrzések során, több esetben, még a hatósági ellenőrzéskor pótolták a hiányosságaikat. Volt olyan eset, hogy egy családi ház kivitelezési területén történő munkálatok során a szervezett munkavégzés nem volt megállapítható. Emiatt hatáskör hiányában hatósági ellenőrzést a szakügyintézők nem folytattak le, azonban a munkavédelmi problémákra felhívták a figyelmet.

 

A teljes jelentés csatolva: